Térkép

A Börzsöny turistaútjainak rendszere

A hegység jelzett turistaútjainak főbb szakaszai már évtizedek óta ugyanazok, a 60-as évekbeli jelentős bővítést, az 1980-as rendszerezéssel együttjáró jelzésváltozásokat, valamint az 1993-as Nagy-Hideg-hegy - Királyrét közötti kisebb korrekciókat leszámítva a hálózat stabil és megszokott. Ennek az az oka, hogy a jelzés-rendszer - alkalmazkodva a hegység lenyűgöző formakincsét jelentő hegy-völgyrendszer meglepően rendszeres természetes elrendeződéséhez - lehetővé tette a szinte mindenhová elvezető turistautak hálózatának már korábbi kiépítését. A rendkívül logikus színhasználatú főjelzéseket számos mellékút köti, ill. csomópont gyűjti össze - a topográfiai adottságokhoz alkalmazkodva. A nemzeti parkká nyilvánítással még inkább szigorodott a jelzett utakról való letérés tilalma!

A Börzsönyt az országos kéktúra a Cserhátból érkezve, félkörben járja végig. Az 1980-ban kialakított ún. börzsönyi kék sáv az említett vonaltól északra, ill. nyugatra ír le hatalmas félkört.

A két piros sáv jelzés észak-dél irányban szeli át változatos, helyenként országosan is páratlanul szép, sziklás hegygerincösvényeken (Nagy-Mána, ill. Holló-kő térségében) a hegységet.

A főjelzések közé tartoznak a nagyjából kelet-nyugat irányú sárga III. zöld sávjelzésű turistautak. A hegység specialitása a Diósjenőről Királyrétre a Magas-Börzsönyön átvezető PX jelzésű sífutó út. A hegység turistaúthálózata igen sűrű, a jelzett utak kombinálásával számos túrára van lehetőség. Az autós turisták is különböző körtúrákat megtéve térhetnek vissza a parkolókhoz.

A turistajelzések rendszere

A Börzsöny turistaútjelzései - illeszkedve az országos jelzésrendszerhez - fehér négyzet alapba festett kék, piros, sárga, zöld színű sáv, kereszt, négyzet, kör, háromszög, omega és L jelzések lehetnek. A főjelzések a sáv Jelzések, ezeken belül a színeknek fontossági jelentőségük van. A legfontosabb jelzés a hegységen átvezető országos kéktúra K sáv jelzése, ill. a „börzsönyi kék" jelzés. P, S, Z jelzéseket - fontos vándorutakat jelölve -többet is találunk a hegységben. A jelzések együtthaladását - szabványos felfestés esetén - csak azonos terep-tárgyra jelölték, ügyelve a színek fontossági sorrendjére is. A mellék- (leágazó) jelzések formái úticéljukat szimbolizálják. színük annak a főjelzésnek a színével egyezik meg. amelyikből az adott mellékjelzés leágazik.

+ összekötő utakat, útváltozatokat, leágazásokat jelöl főjelzések, csomópontok, települések között
□ menedékhelyre, közlekedési lehetőséghez vezet
O forráshoz vezet
Δ kilátóhoz, kilátóhelyhez vezet
Ω barlanghoz vezet
∟ romhoz, várromhoz irányit
X sífutó utak jelzése (Magyarországon csak a Börzsönyben található)

Természetesen mindezeket a látványosságokat ígérő turistacélokat a főjelzések sem kerülik el. A különbség az, hogy a mellékjelzések célirányosan vezetnek ezekhez a látnivalókhoz, a sávjelzések pedig vándorútvonaluk során ejthetik útba ezeket
A jelzéseket az erdőgazdálkodási munkák eltüntethetik, megrongálhatják őket, idővel elkopnak. Az utolsó felfestést követő erdeiút-változások is befolyásolják az addig esetlegesen elégséges jelzéssűrűség követhetőségét Ha elvesztenénk a jelzést. legjobb, ha visszatérünk az utolsó jelzéshez és figyelmesen, az alternatívák ellenőrzésével próbáljuk meg a folytatást megtalálni a térkép segítségével.

A börzsönyi turistaútjelzések karbantartását általában és alapvetően társadalmi munkában (!) a Budapesti Természetbarát Szövetség lelkes és tiszteletet érdemlő turistái végzik, de a szerző is évek óta próbálja szinten tartani a Királyrét - Csóványos terület jelzéshálózatát.

A jelenlegi állapot - hozzátéve a források. erdei pihenők karbantartásának szükségességét, az eligazító táblák olykor égető hiányát - láthatóan és tapasztalhatóan tarthatatlan. Kiadványunk a természetvédelem és a környezetbarát turizmus "infrastruktúrájában" fontos szerepet kíván betölteni, de a használhatóság érdekében szükség van a hegyvidék turisztikai berendezéseinek átgondolt, tervszerű - és nem csupán lelkesedésből fakadó és természetesnek vett - gondozásának megfelelő pénzügyi. tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. E kérdést a nemzeti parkká nyilvánítás, a belföldi turizmus új szervezeti rendszerének kialakítása (RIB-ek) után - a szerzők véleménye szerint - napi-rendre kellene tűzni.