Hírek

Elérhetőségek

A KOPASZ-HEGY MÁRIANOSZTRAI LÁTKÉPE

Márianosztra község főterére megérkezvén azonnal több kisebb hegy látványa fogadja az idelátogatókat: Nagy-Galla, Csák-hegy és a Kopasz-hegy. A vulkáni eredetű kúpok közül a falut uraló Kopasz-hegy azonnal magára vonz minden tekintetet. Nem csoda, hiszen „kopasz” csúcsával, különleges habitusával meghódításunkra vár.  Zöld jelzésen indulhatunk el a hegy felé. 

A faluból kiérve, az utolsó házat is elhagyva mindjárt egy kis               forrás mellett halad el a turistaút. A forrást az itt élő jó szándékú             emberek alakították ki és a mai napig rendszeresen tisztítják.     Az          első kisebb emelkedő után ki is melegszünk és egy nagyon szép tiszta réten, - mintegy erőgyűjtés az emelkedők előtt -  a Galambos-réten találjuk magunkat.

A rét tavasszal és nyáron gyönyörű virágpompával köszönti az erdőjárókat, margaréták, török szegfűk, és még sokan mások, ősszel pedig a lila színű őszi kikerics örvendeztet meg látványával.

Innentől kezdve már az erdők belsejében folyamatosan fölfelé haladunk egészen a hegycsúcsig. Ezt a részt a helyiek „Hétkapatói” útnak is nevezik.  Tavaszi hóolvadások és nagy esőzések által kimosott köveken lépkedhetünk, olykor lábunk alatt csörgedezik a hegyekből az életet adó víz. A tölgyfák terebélyes koronája véd bennünket az erős napsütéstől és széltől. A zöld háromszög jelzést elérve egy szép egyenes hegyre vezető ösvény tárul elénk. Ez az utolsó nagy erőpróba, hogy felérjünk a Kopasz-hegyre. Ez egy igen „kapatós” útszakasz, de az erdőből a fák közt kibukkanva szépséges kilátás tárul elénk a hegycsúcsra és sziklás környezetére. A fenséges látvány minden nehézségért kárpótol.

Megállva a hegytetőn 538 m magasságban,  körpanorámában gyönyörködhetünk. Tiszta időben nemcsak Márianosztra, Kóspallag látható, hanem ráláthatunk a   Dunakanyarra,      a

Visegrádi-hegységre, a szobi kőfejtőre, a szomszédos          Sóhegyre (584 m). A sziklás-köves       talajt igen kedvelik a különböző kövivirágok. A kissé zordnak tűnő, szeles helyen nyílik  tavasszal a különösen védett tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vernalis).

Valami meghatódottság tölti el az embert ezen a helyen, mintha nem csak egy átlagos hegyen állnánk. Talán az itt felállított kereszt a titok? Az 1800-as években állították az eredeti, fából készült keresztet a Kóspallag, Szokolya felől érkező zarándokok számára, hogy itt imádkozzanak a faluba érkezésük előtt. Prohászka püspök szerint Márianosztra három közeli hegye a Csák-hegy, Nagy-Galla és a Kopasz-hegy a szentháromságot jelképezi. Sajnos 1970-ben egy vihar alkalmával, villámcsapás következtében a kereszt kettétört.A mai, vasból készült feszületet az akkori helyi fővadász 1973-ban állította.

Története: A vadász akkoriban nagyon megbetegedett. Nem volt templomba járó, de mégis sokat imádkozott az Istenhez, hogy segítse meg őt nagy bajában. Megfogadta, ha meggyógyul, akkor visszaállítja a keresztet a Kopasz-hegy tetejére. Meggyógyult és a kereszt visszakerült a helyére, bár Jézus öntöttvas alakjának jobb karja az idők folyamán valamilyen külső behatásra letört, mégis rendíthetetlen jelként áll.

A hegy érdekessége még, hogy két síremlék és egy kopjafa őrzi az idekötődő emberek emlékét. A helyi pálos kolostor szerzetesei, és a kegyhelyre érkező zarándokok közül is sokan ellátogatnak e csodálatos helyre.

Számos ima és lelki üzenet száll az Isten és emberek közé.

Itt fogalmazódtak meg Vízi Gábor András pálos atya következő gondolatai:

„Jézusom! Add, hogy kegyelmed által én lehessek hiányzó jobb karod, amellyel óvom, segítem a gyengébbeket, amellyel jóságot, szeretetet adok másoknak! Add, hogy szent

keresztedbe vetett hitem legyen olyan erős, hogy kapocs lehessek Ég és Föld között!”

Csodálatos kirándulóhely szép kilátással. Ezt az élményt mára már igen sokan felfedezték. Jelentősen megnövekedett a kirándulók száma. Fontos, hogy értékként tekintsünk  a Kopasz-hegyre. Óvjuk, vigyázzuk! Márianosztra természeti környezete a DunaIpoly Nemzeti Park védelmét élvezi. Ne csak ezért, hanem az önmagáért beszélő szépség megmaradásáért vigyázzunk természeti kincseinkre, mert ezzel a mindennapi életünk válik élhetővé a tiszta levegő és nyugodt környezet által.